Megosztás
Megosztás
Szerző: dr. Máriás Attila, 2020. április 12.
Jelen kiskáté célja, hogy a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Kormány rendelet fontosabb rendelkezései kapcsán adjon kérdés válasz formájában áttekintést.
Az összefoglaló tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a jogszabályból történő közvetlen tájékozódást.
#1. Mi az a csökkentett munkaidő?
A csökkentett munkaidő a Kormány rendelet alkalmazásában a „szerződéses” munkaidő 3 hónapos átlaga, mely nem lehet kevesebb, mint a veszélyhelyzet kihirdetése előtti „szerződéses” munkaidő 50%-a és nem lehet több, mint 70%-a. További tényállási eleme a csökkentett munkaidőnek, hogy az napi 4 óránál rövidebb nem lehet. [1.§ a)]
A Kormány rendelet szerinti csökkentett munkaidő tényállási elemei:
- teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés módosítás a veszélyhelyzet kihirdetését követően,
- a módosítás előtti „szerződéses” munkaidő 50%-át elérő, de 70%-át meg nem haladó tartamú részmunkaidő (vagyis általános teljes munkaidő esetén 4-5,6 óra közötti részmunkaidő),
- 3 hónapos átlagban.
#2. Mikortól számítandó a veszélyhelyzet?
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormány rendelet szerint 2020. március 11.-étől számítandó a veszélyhelyzet.
#3. Milyen mértékű támogatás igényelhető?
A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
Tehát, ha az általános teljes munkaidőre létesített 8 órás munkaszerződést 2020. március 11-én vagy azt követően 4 órásra módosították a felek, akkor a kieső munkaidőre járó arányos nettó távolléti díjjal számolt bérrész (tehát a kieső 4 óra) 70%-a a támogatás összege. [3.§ (3)(4)]
#4. Mi az a távolléti díj és hogyan kell számítani?
A távolléti díj a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) által meghatározott díjazási forma, amelyet az Mt. általában olyan esetekben rendel alkalmazni, amikor a munkavállaló részére valamilyen átlag díjazást kíván biztosítani. A távolléti díj ugyanakkor nem azonos a korábbi, 1992. évi XXII.-es „régi Mt.” átlagkereset fogalmával, ugyanis a távolléti díjba nem számít bele minden az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér, csak egyes nevesített bérelemek és azok is csak akkor, ha a törvényi tényállás további többlet elemei is teljesülnek.
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdasági Akcióterv keretében történő támogatása során számított távolléti díj eltér az Mt.-ben rögzített távolléti díjtól annyiban, hogy a Kormány rendelet szerint Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj megállapításakor figyelembe kell venni 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is [1.§ f)].
#5. Hogyan kell a kieső munkaidőre vonatkozó támogatás összegét kiszámolni?
Nézzünk egy szemléltetés céljából leegyszerűsített példát! Ha a munkavállaló alapbére bruttó 200.000,- Ft, míg az Mt.148.§ és a Kormány rendelet 1.§ f) pontja szerint számított havi távolléti díja bruttó 234.500,- Ft, akkor a munkavállaló nettó havi távolléti díja (az egyszerűbb érthetőség kedvéért a különböző távolléti díjat növelő tényezők nélkül kalkulálva és 15% szja előleggel, 10% nyugdíjjárulékkal, 7% egészségbiztosítási járulékkal és 1,5% munkaerő-piaci járulékkal számolva)
235.000-[235.000*0,335 (=0,15+0,1+0,07+0,0159]=156.275
Ezen nettó havi távoléti díj alapulvételével tudjuk kiszámolni azt, hogy a kvázi kieső időre milyen nettó összegre lett volna jogosult a munkavállaló, ha a munkaszerződés nem módosul – pl. 4 órás részmunkaidőre – és ezen nettó összeg 70%-ára igényelhető a támogatás.
156.275/2=78.138
78.138*0,7=54.696
A kieső munkaidőre igényelhető támogatás összege 54.696,- Ft, ha a munkavállaló 2020. március 11- távolléti díj nettó 156.275,- Ft volt és a „szerződéses” munkaideje az általános teljes munkaidőről (8 óra) 4 órás részmunkaidőre módosult.
Fontos korlátozó szabály, hogy a támogatás összegének kiszámítása során felső plafon alkalmazandó, vagyis legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg vehető alapul.
(161.000*2*0,665)/2*0,7=74.946
Mindez azt is jelenti, hogy a legmagasabb összeg, amit támogatásképpen ki lehet fizetni 74.946,- Ft.
#6. Melyek a támogatás igénylésének feltételei?
A támogatás igénylésének munkadói és munkavállalói feltételeit határozza meg a Kormányrendelet, melyek teljesülése nélkül nem nyújtható támogatás.
A támogatás nyújtásának munkavállalói feltételei:
- a munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
- a munkaadóval 2020 március 11-én (=veszélyhelyzet kihirdetésének időpontja) már munkaviszonyban állt,
- nem tölti felmondási idejét [4.§ (2)],
- a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn [5.§ (1) a)].
A támogatás nyújtásának munkaadói feltételei:
- a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
- a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
- a gazdasági nehézségek áthidalásával összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
- legalább 6 hónapja működik, és
- a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
- a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került [4.§ (3)],
- a munkaadó továbbá megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
- december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
- a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. [5.§ (1) b)].
#7. Hová és milyen formában kell a támogatást benyújtani?
A támogatást a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére a munkaadó nyújtja be az állami foglalkoztatási szervként eljáró – munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes – fővárosi és megyei kormányhivatal részére elektronikus formában, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon. [6.§ (1)]
A kérelemhez csatolni kell a Kormányrendelet 1. § a) pontja és 4. § (1) bekezdés szerinti megállapodást.
#8. Milyen időszakra állapítható meg támogatás és milyen tartamra kerül folyósításra?
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama 3 hónap. [3.§ (2)]
#9. Kinek a részére kerül a támogatás folyósításra?
A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. [3.§ (5)]
#10. A támogatás igénybevétele milyen kötelezettségvállalásokkal jár?
A támogatás igénybevétele a munkaadó és a munkavállaló részére közös is kötelezettségvállalásokkal jár.
Közös kötelezettségvállalás részeként a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy
- csökkentett munkaidőben,
- a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. [4.§ (1)]
A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
- a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
- azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
- azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. [4.§ (2)]
A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
- a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
- azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
- azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
- azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
- azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. [4.§ (3)]
#11. Mi az egyéni fejlesztési idő és mi a létszámtartási kötelezettség?
Az egyéni fejlesztési idő a Kormányrendelet alkalmazásában a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-a, mely idő alatt a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [1.§ b)]
A létszámtartási kötelezettség a munkaadó kötelezettsége, mely arra irányul, hogy a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszámot fenntartsa. [1.§ c)]
#12. Nyújtható-e támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vagy munkaerő-kölcsönzés szerinti foglalkoztatáshoz?
Nem nyújtható. [5.§ (2)]
#13. Hány napon belül dönt a kormányhivatal a kérelemről?
A kormányhivatal a kérelem tekintetében 8 munkanapon belül megvizsgálja a Kormány rendeletben foglalt feltételek fennállását és határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. [6.§ (6)].
#14. Mi történik, ha elutasítják a kérelmet?
Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet. [6.§ (8)]
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg. [6.§ (9)]
#15. Mikor szűnik meg a támogatás?
Megszűnik a támogatás,
- ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
- ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik,
- ha a munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
- ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
- ha a munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
- ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
- ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható. [8.§]
+1. Mi történik, ha a munkaadó a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget?
A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést teljesít. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.
A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a létszámtartási időszak leteltét követően kerül sor.
Mentesül a munkaadó befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.
A befizetési kötelezettség esetén az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.
A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles akkor is teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható. [9.§]
