Megosztás
Megosztás
Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. május 2.
Munkanap áthelyezés évek óta visszatérő eleme a magyar munkarendnek. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy a munkaszüneti napokhoz kapcsolódó hosszú hétvégék kialakuljanak, miközben az emiatt kieső munkaidőt egy másik – jellemzően szombati, ledolgozós napon pótoljuk.
A 2025. évi munkarend szerint május 2. péntek pihenőnap lesz, amelyet május 17-én, szombaton kell ledolgozni. De mit is jelent pontosan a munkanap áthelyezés? Kikre vonatkozik, és hogyan működik ez más országokban?
Az alábbi cikkben öt gyakori kérdésre adunk közérthető választ, különös tekintettel a 2025-ös munkarend szabályozására.
1. Mi az a munkanap áthelyezés?
A munkanap áthelyezés a munkarend meghatározására vonatkozó olyan közigazgatási intézkedés, amelynek során jogszabály (jellemzően kormányrendelet) egy adott – általában hétköznapra eső – munkanapot pihenőnappá nyilvánít, és e munkanap helyett egy másik – jellemzően szombati – napot munkanappá minősít. A munkanap áthelyezés célja tipikusan a hosszú hétvége biztosítása, az ebből eredő kieső munkaidő ledolgozásának egyértelmű rögzítése mellett.
A munkanap áthelyezés jogalapját évente kiadott kormányrendelet adja. Az áthelyezés az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik, míg munkaidőkeretben, illetve egyedi beosztásban dolgozók esetén a munkáltató eltérő beosztást is alkalmazhat.
2. Mikor volt az első munkanap áthelyezés Magyarországon?
Érdekesség, hogy a rendszerváltást követően az első munkanap áthelyezést a 3/1992. (II. 14.) MüM rendelet szabályozta, amely az 1992. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről rendelkezett. Ez a rendelet még az akkor hatályos Munka Törvénykönyv alapján született, és célja az volt, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon a nemzeti ünnepek miatti termeléskieséshez. A kilencvenes évek elején az ilyen típusú munkarendi beavatkozás újdonságnak számított, hiszen korábban a központi tervezésű gazdaság kevésbé reagált a munka-magánélet egyensúly igényére. Azóta a munkanap áthelyezések beépültek a hazai munkaügyi gyakorlatba, és szinte minden évben megjelenik róluk kormányrendelet a Magyar Közlönyben.
3. Magyar sajátosság-e a munkanap áthelyezés?
A munkanap áthelyezés nem magyar sajátosság, Közép- és Kelet-Európában több országban is bevett gyakorlat.
Romániában a munkanap áthelyezéseket „hídnap”-nak nevezik, és hasonlóan történik, mint Magyarországon. Ha egy ünnep például csütörtökre esik, akkor a pénteket is szabadnappá nyilváníthatják, amit később egy szombati napon ledolgoznak.
Csehországban és Szlovákiában „pótmunkanap”-nak vagy „hosszú hétvége pótlással”-nak hívják a munkanap áthelyezést.
A skandináv és más nyugati államoknál nem jellemző a munkanap áthelyezés: ha egy ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, sok munkaadó „klämdag”-nak („présnap” vagy „hídnap”) nevezi a köztes hétfőt vagy pénteket, és szabadságot kedvezményez ezen napra.
4. Munkajogi háttér: kikre vonatkozik a munkanap áthelyezés?
A munkanap áthelyezéseket a Munka Törvénykönyve és az évente kiadott kormányrendelet szabályozza. A rendelkezések az általános munkarendben foglalkoztatottakra irányadóak. Ha a munkáltató a munkavállalókat munkaidőkeret alapján, egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatja, ezen foglalkoztatások nem tartoznak a munkanap áthelyezések hatálya alá – ebben az esetben a munkavállalók a munkaidő-beosztás szerint kötelesek munkát végezni.
5. Milyen problémákat okozhat a ledolgozós szombat?
A munkanap áthelyezés Janus-arcú jelenség: bár hivatalosan egy extra pihenőnapot biztosít a hét közepén, a szombatra áthelyezett munkanapot sokan csak formálisan teljesítik – home office-ban, alacsony hatékonysággal, vagy éppen teljesen kihagyják.
Ugyanakkor számos szektorban, például a kereskedelemben, vendéglátásban vagy a közszolgáltatásokban a munkavállalóknak nincs lehetőségük ilyen rugalmasságra. Egyes munkáltatók ezért a szombatra eső áthelyezett munkanapra eleve kötelező szabadságot rendelnek el, így elkerülve a gyakran csak látszólagos munkavégzést és az ezzel járó adminisztrációs terheket.
A következő munkanap áthelyezés 2025-ben október 24. pénteket érinti, amely november 8-án, szombaton kerül ledolgozásra.
2026-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete (10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről) alapján három alkalommal kerül sor munkanap áthelyezésre. Ezek célja, hogy hosszabb pihenőidőt biztosítsanak az ünnepnapok köré szervezett hosszú hétvégékkel, miközben a kieső munkaidőt egy kijelölt szombati napon ledolgozhatjuk. Az első ilyen áthelyezés január 2. péntek lesz, amelyet január 10-én, szombaton dolgozunk le. A második eset augusztus 21. péntek, amit augusztus 8-án, szombaton pótolunk. A harmadik december 24. csütörtök (Szenteste) pihenőnap lesz, amelynek ledolgozását december 12-én, szombaton írja elő a rendelet.
Ezek az áthelyezések három négynapos hosszú hétvégét eredményeznek 2026-ban, amelyekre érdemes előre készülni a szabadságok tervezése során. A május 1. (péntek) és az október 23. (szintén péntek) nem igényelnek külön áthelyezést, hiszen ezek természetes módon biztosítanak háromnapos hétvégét. Emellett március 15. vasárnapra esik, így ott nem lesz hosszabbított hétvége.
Kép: „AI-generált illusztráció”
