Archive for the ‘Munkaügyi hírek’ Category

Munkanap áthelyezés – 5 gyakori kérdés és válasz a munkanap áthelyezésről

Posted on: május 2nd, 2025 by kalauzadmin

Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. május 2.

Munkanap áthelyezés évek óta visszatérő eleme a magyar munkarendnek. Ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy a munkaszüneti napokhoz kapcsolódó hosszú hétvégék kialakuljanak, miközben az emiatt kieső munkaidőt egy másik – jellemzően szombati, ledolgozós napon pótoljuk.

A 2025. évi munkarend szerint május 2. péntek pihenőnap lesz, amelyet május 17-én, szombaton kell ledolgozni. De mit is jelent pontosan a munkanap áthelyezés? Kikre vonatkozik, és hogyan működik ez más országokban?

Az alábbi cikkben öt gyakori kérdésre adunk közérthető választ, különös tekintettel a 2025-ös munkarend szabályozására.

1. Mi az a munkanap áthelyezés?

A munkanap áthelyezés a munkarend meghatározására vonatkozó olyan közigazgatási intézkedés, amelynek során jogszabály (jellemzően kormányrendelet) egy adott – általában hétköznapra eső – munkanapot pihenőnappá nyilvánít, és e munkanap helyett egy másik – jellemzően szombati – napot munkanappá minősít. A munkanap áthelyezés célja tipikusan a hosszú hétvége biztosítása, az ebből eredő kieső munkaidő ledolgozásának egyértelmű rögzítése mellett.

A munkanap áthelyezés jogalapját évente kiadott kormányrendelet adja. Az áthelyezés az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik, míg munkaidőkeretben, illetve egyedi beosztásban dolgozók esetén a munkáltató eltérő beosztást is alkalmazhat.

2. Mikor volt az első munkanap áthelyezés Magyarországon?

Érdekesség, hogy a rendszerváltást követően az első munkanap áthelyezést a 3/1992. (II. 14.) MüM rendelet szabályozta, amely az 1992. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről rendelkezett. Ez a rendelet még az akkor hatályos Munka Törvénykönyv alapján született, és célja az volt, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon a nemzeti ünnepek miatti termeléskieséshez. A kilencvenes évek elején az ilyen típusú munkarendi beavatkozás újdonságnak számított, hiszen korábban a központi tervezésű gazdaság kevésbé reagált a munka-magánélet egyensúly igényére. Azóta a munkanap áthelyezések beépültek a hazai munkaügyi gyakorlatba, és szinte minden évben megjelenik róluk kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

3. Magyar sajátosság-e a munkanap áthelyezés?

A munkanap áthelyezés nem magyar sajátosság, Közép- és Kelet-Európában több országban is bevett gyakorlat.

Romániában a munkanap áthelyezéseket „hídnap”-nak nevezik, és hasonlóan történik, mint Magyarországon. Ha egy ünnep például csütörtökre esik, akkor a pénteket is szabadnappá nyilváníthatják, amit később egy szombati napon ledolgoznak.

Csehországban és Szlovákiában „pótmunkanap”-nak vagy „hosszú hétvége pótlással”-nak hívják a munkanap áthelyezést.

A skandináv és más nyugati államoknál nem jellemző a munkanap áthelyezés: ha egy ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, sok munkaadó „klämdag”-nak („présnap” vagy „hídnap”) nevezi a köztes hétfőt vagy pénteket, és szabadságot kedvezményez ezen napra.

4. Munkajogi háttér: kikre vonatkozik a munkanap áthelyezés?

A munkanap áthelyezéseket a Munka Törvénykönyve és az évente kiadott kormányrendelet szabályozza. A rendelkezések az általános munkarendben foglalkoztatottakra irányadóak. Ha a munkáltató a munkavállalókat munkaidőkeret alapján, egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatja, ezen foglalkoztatások nem tartoznak a munkanap áthelyezések hatálya alá – ebben az esetben a munkavállalók a munkaidő-beosztás szerint kötelesek munkát végezni.

5. Milyen problémákat okozhat a ledolgozós szombat?

A munkanap áthelyezés Janus-arcú jelenség: bár hivatalosan egy extra pihenőnapot biztosít a hét közepén, a szombatra áthelyezett munkanapot sokan csak formálisan teljesítik – home office-ban, alacsony hatékonysággal, vagy éppen teljesen kihagyják.

Ugyanakkor számos szektorban, például a kereskedelemben, vendéglátásban vagy a közszolgáltatásokban a munkavállalóknak nincs lehetőségük ilyen rugalmasságra. Egyes munkáltatók ezért a szombatra eső áthelyezett munkanapra eleve kötelező szabadságot rendelnek el, így elkerülve a gyakran csak látszólagos munkavégzést és az ezzel járó adminisztrációs terheket.

A következő munkanap áthelyezés 2025-ben október 24. pénteket érinti, amely november 8-án, szombaton kerül ledolgozásra.

2026-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete (10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről) alapján három alkalommal kerül sor munkanap áthelyezésre. Ezek célja, hogy hosszabb pihenőidőt biztosítsanak az ünnepnapok köré szervezett hosszú hétvégékkel, miközben a kieső munkaidőt egy kijelölt szombati napon ledolgozhatjuk. Az első ilyen áthelyezés január 2. péntek lesz, amelyet január 10-én, szombaton dolgozunk le. A második eset augusztus 21. péntek, amit augusztus 8-án, szombaton pótolunk. A harmadik december 24. csütörtök (Szenteste) pihenőnap lesz, amelynek ledolgozását december 12-én, szombaton írja elő a rendelet.

Ezek az áthelyezések három négynapos hosszú hétvégét eredményeznek 2026-ban, amelyekre érdemes előre készülni a szabadságok tervezése során. A május 1. (péntek) és az október 23. (szintén péntek) nem igényelnek külön áthelyezést, hiszen ezek természetes módon biztosítanak háromnapos hétvégét. Emellett március 15. vasárnapra esik, így ott nem lesz hosszabbított hétvége.

Kép: „AI-generált illusztráció”

Nyári időszámítás 2025 – legfontosabb tudnivalók az óraátállításról

Posted on: március 30th, 2025 by kalauzadmin

Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. március 30.

A nyári időszámítás évről évre visszatérő téma, amely nemcsak az alvásunkra, hanem a mindennapi életre, a munkarendre és a jogi elszámolásokra is hatással van. Ebben az útmutatóban összefoglaltuk, mikor van óraátállítás 2025-ben, hogyan szabályozza azt a Munka Törvénykönyve, és milyen uniós tervek vannak a rendszer esetleges megszüntetésére.

Mikor vezették be a nyári időszámítást Magyarországon?

Magyarországon először 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást, még az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Az intézkedés c

élja az volt, hogy a nappali világosság hatékonyabb kihasználásával csökkentsék a mesterséges világítás iránti igényt.

1980-ban az olajválságra adott válaszként vezették vissza, Franciaország mintájára, ahol 1976-ban történt meg az újrabevezetés.

Van nyári időszámítás más EU tagállamokban is?

Az Európai Unió legtöbb tagállamában jelenleg is évente kétszer történik óraátállítás: márciusban előre, októberben vissza. Egyedül Izland kivétel, ahol nincs óráállítás.

Ugyan 2018-ban az Európai Bizottság javasolta az óraátállítás eltörlését, mely kapcsán az EU irányelv tervezete szerint 2021-től megszûnhetett volna az évenkénti óraátállítás, de a tagállamok nem jutottak konszenzusra. Azóta azonban sem született végleges döntés, mert a tagállamoknak egyeztetniük kellene, melyik időszámítást (télit vagy nyárit) választják, így az ügy az időzónák széttöredezésének elkerülése érdekében egyelőre háttérbe szorult.

Mit mond a Munka Törvénykönyve az óraátállításról?

A Munka Törvénykönyve külön rendelkezik az óraátállítás kapcsán felmerülő munkajogi kérdésekről. Az Mt. 104. § (3) bekezdése szerint, ha a napi pihenőidő éppen a nyári időszámítás kezdetére esik, akkor annak legalább tíz órának kell lennie, míg a csökkentett pihenőidő esetében legalább hét órát kell biztosítani.

Van más jogszabály, amely szabályozza a nyári időszámítást?

Igen, a 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése kifejezetten foglalkozik az óraátállítás hatásával. Eszerint azoknak a munkavállalóknak, akik nem havibéres díjazásban részesülnek, és a nyári vagy téli időszámítás átmeneti időpontjában végeznek munkát, a munkabérét a ténylegesen ledolgozott idő alapján kell elszámolni.

Például ha valaki március utolsó vasárnapján éjszakai műszakban dolgozik (pl. 22:00–06:00 között), és eközben történik meg az óraátállítás, akkor – mivel az óra hajnali 2-kor előreugrik 3-ra – valójában csak 7 órát dolgozik, de 8 órányi munkabér illeti meg. Ugyanez visszafelé is igaz: október utolsó vasárnapján a 3 óráról 2 órára történő visszaállítás miatt 9 órát dolgozik az érintett, amit teljes egészében el kell számolni.

Havibéres munkavállalók esetében azonban az óraátállítás nem befolyásolja a bér elszámolását – náluk a munkabért a hónap egésze alapján számítják ki, függetlenül attól, hogy az adott napon mennyi volt a tényleges munkavégzés.

❓ Mikor kezdődik a nyári időszámítás 2025-ben?

2025-ben a nyári időszámítás március 30-án, vasárnap hajnali 2 órakor kezdődik, ekkor az órákat 3 órára kell előreállítani.

❓ Mikor van a téli időszámítás 2025-ben?

A téli időszámítás október 26-án, vasárnap hajnali 3-kor kezdődik, ilyenkor az órákat 2-re kell visszaállítani.

Összegzés

A nyári időszámítás 2025-ben március 30-án lép életbe, amikor az órákat hajnali 2:00-kor 3:00-ra kell előreállítani, a téli időszámítás pedig október 26-án kezdődik. Az óraátállítás nem csupán technikai kérdés, hanem munkajogi szempontból is jelentőséggel bír, különösen az éjszakai munkarendben dolgozók és a munkáltatók számára. A Munka Törvénykönyve alapján a ledolgozott órákat kell figyelembe venni, és nem a naptári időt, így az óraátállítás során lerövidülő vagy meghosszabbodó műszakok speciális kezelést igényelnek.

Gondolatok az apasági szabadság 2025. január 1-től hatályos változásai kapcsán

Posted on: január 27th, 2025 by kalauzadmin

Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. január 21.

Az apasági szabadság szabályozásában 2025 január 1-jétől változás történt. A korábbi két hónapos határidő helyett a munkavállalóknak immár négy hónap áll rendelkezésükre az apasági szabadság igénybevételére. Ezen apropó alapján készítettem az alábbi összefoglalót az apasági szabadság és a hozzátartozó halála miatti távollét kapcsán, ugyanis bármennyire extrémnek is hat az összehasonlítás, dogmatikai értelemben nem is áll a két jogintézmény egymástól annyira messze.

Miért hasonlít a hozzátartozó halála miatti távollétre?

Az apasági szabadság és a hozzátartozó halála miatti távollét látszólag teljesen különböző életeseményekhez kapcsolódnak, mégis több közös vonás fedezhető fel bennük. Mindkettő meghatározott, érzelmileg jelentős helyzetekhez kötött, és szigorú szabályok alapján vehető igénybe

Indok 1.: Életeseményhez kötött

Mindkét távollét meghatározott, egyedi életeseményhez kapcsolódik. Az apasági szabadság egy pozitív esemény, a gyermek születése köré szerveződik, míg a hozzátartozó halála miatti távollét egy negatív, fájdalmas helyzethez igazodik.

Indok 2.: Igazolási kötelezettség

Az apának születési anyakönyvi kivonatot kell bemutatnia, ahogy a hozzátartozó halála miatti távollétnél a halotti anyakönyvi kivonat az alapja a jogosultságnak.

Indok 3.: Időben korlátozott

Az apasági szabadságot 4 hónapon belül kell kivenni, míg a hozzátartozó halála miatti távollét csak közvetlenül a haláleset után vehető igénybe.

Indok 4.: Nem váltható meg pénzben

Az apák szabadsága és a hozzátartozó halála miatti távollét közös jellemzője, hogy kizárólag az adott életeseményhez kötötten érvényesíthetők. Az apasági szabadságot a gyermek születése körüli időszakban lehet igénybe venni, míg a hozzátartozó halála miatti távollét közvetlenül a gyászhoz kapcsolódik. Mindkettő időben behatárolt, így csak az eseményhez kötődő időszakban jogosult a munkavállaló a távollétre. Továbbá egyik sem váltható meg pénzben, vagyis a munkaviszony megszűnésekor sem fizetik ki őket.

Indok 5.: Limitáltan vihető át a következő évre

Limitáltan ugyan átvihető, de nem úgy, mint az alap és pótszabadságok, hiszen a 4 hónapos kiadási szabályra figyelemmel tud csak az egyik évről a másik évre áthozat keletkezni.

Szempont Apasági szabadság Hozzátartozó halála miatti távollét Szabadság
Cél A gyermek gondozásában és családi életben való aktív részvétel elősegítése A gyász feldolgozásának támogatása A munkavállaló regenerációja és kikapcsolódása
Jogszabályhely Mt. 118/A. § Mt. 55. § (1) bekezdés c) pont Mt. 116–125. §
Időtartam 10 munkanap 2 munkanap (Munka Törvénykönyve alapján) A munkavállaló szolgálati idejétől és egyéb jogosultságaitól függ
Igénybevétel feltétele Születési anyakönyvi kivonat bemutatása Halotti anyakönyvi kivonat bemutatása Különösebb nincs, előzetes munkáltatói jóváhagyás
Időbeli korlátozás A gyermek születésétől számított 4 hónapon belül Csak közvetlenül a haláleset után vehető igénybe Év közben, a munkavállaló jogosultságának mértékéig
Díjazás Teljes távolléti díj Teljes távolléti díj Teljes távolléti díj
Megváltás lehetősége Nem váltható meg pénzben Nem váltható meg pénzben Megváltandó, ha a munkaviszony megszűnik, és ki nem vett szabadság marad
Téríti-e az államkincstár Igen, a munkáltatói költségeket megtéríti az állam (Mt. 118/A. § (7) bekezdés) Nem téríti Nem téríti

Kép: „AI-generált illusztráció”

Az egyszerűsített foglalkoztatás eredeti funkciója és előnyei gyakorlatilag megszűnnek 2025-ben

Posted on: január 21st, 2025 by kalauzadmin

 
Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. január 21.

Egyszerűsített foglalkoztatás minimálisan fizetendő munkabér összege 2025-ben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) határozza meg. Az Efo tv. 4. §-a alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén az alapbér és a teljesítménybér minimum a kötelező legkisebb munkabér 85%-a,  míg garantált bérminimum esetén 87%-a.

Minimálbér és garantált bérminimum összege 2025-ben egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kategória 2024 2025
Minimálbér, napibér 10 430 Ft 11 373 Ft
Minimálbér, órabér 1 304 Ft 1 421 Ft
Garantált bérminimum, napibér 13 041 Ft 13 955 Ft
Garantált bérminimum, órabér 1 630 Ft 1 744 Ft

Egyszerűsített foglalkoztatás közterhei (változik 2025.02.01-től is)

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdése alapján egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató közteherként a munkaviszony minden napjára a minimálbér bizonyos százalékát fizeti:  2025. január 31-ig a közteher mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 0,5%, alkalmi munka esetén 1%, filmipari statiszta esetén 3%. 2025. február 1-től a közteher mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 0,75%, alkalmi munka esetén 1,5%, filmipari statiszta esetén marad a 3%.

Közterhek 2025-ben

Típus 2025.01.31-ig 2025.02.01-től
Alkalmi munka 2 900 Ft 4 400 Ft
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka 1 500 Ft 2 200 Ft
Filmipari statiszta 8 700 Ft 8 700 Ft

Összehasonlítás a munkaviszony költségeivel

Összehasonlítva a munkaviszonyban történő foglalkoztatással egyértelmű, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bérköltség előnye elvész:

Kategória Egyszerűsített foglalkoztatás Munkaviszony
Bruttó bér 13 380 Ft 13 380 Ft
Nettó bér 13 380 Ft 8 965 Ft
Közteher 4 400 Ft –
TB járulék (18,5%) – 2 408 Ft
SZJA (15%) – 2 007 Ft
Szochó (13%) – 1 739 Ft
Teljes költség 17 780 Ft 15 119 Ft

Adómentes jövedelem az egyszerűsített foglalkoztatásból

Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése szerint a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget.

A mentesített keretösszeg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér, illetve garantált bérminimum alapján kerül megállapításra (a napibérként meghatározott összeg 130 %-a), ami a 2025-ben

  • Minimálbér napi 130%-a: 20 852 Ft
  • Garantált bérminimum napi 130%-a: 18 142 Ft

Foglalkoztatási napok éves száma

2025 július 1-jétől a jogszabály korlátozza, hogy egy munkavállaló összesen hány napot dolgozhat az Efo tv. hatálya alá eső jogviszonyokban. Tehát a változás értelmében már nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként kell vizsgálni az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatási napjainak maximumát.

Foglalkoztathatósági szakvélemény

A foglalkoztathatósági szakvélemény a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok egyik speciális formája. Ez azt igazolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló egészségi állapota megfelelő az adott alkalmi munka végzésére. A foglalkoztathatósági szakvélemény érvényessége a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint 2025-től 2 évre hosszabbodik az eddigi 1 évről.

Kép: „AI-generált illusztráció”

Készenléti jellegű munkakör: Az új szabályok 2025. január 1-től

Posted on: január 19th, 2025 by kalauzadmin

 
Szerző: Dr. Máriás Attila LL.M ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. január 19.

A készenléti jellegű munkakör egy különleges foglalkoztatási forma – pontosabban speciális munkaidő-szervezési mód –, amely lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy az általános munkaidő-szervezési szabályoktól eltérő módon szervezze meg a munkaidőt.

Ez a speciális munkaidő-szervezési mód azért is unikális, mert az Európai Unió más tagállamaiban nincs hasonló szabályozás. Az alábbiakban áttekintjük a készenléti jellegű munkakör lényegét és azt, ami 2025. január 1-től változott.
 

Mi a készenléti jellegű munkakör?

A készenlét és a készenléti jellegű munkakör nem azonos fogalmak. Ahogy arra a Kúria az Mfv.II.10.131/2014/7. számú ítéletében rámutatott, mindkét jogintézmény esetében meghatározó ismérv a munkavégzésre történő rendelkezésre állás. Azonban az ügyelet, illetve készenlét ellátására a rendes munkaidőn kívül kerül sor, míg a készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló a rendes munkaidejében végez munkát.

Az Mt. 91. § alapján készenléti jellegű a munkakör, ha:

  • a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti; vagy
  • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságaira és a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A készenléti jellegű munkakörben a munkáltató és a munkavállaló között külön megállapodás köthető. Ennek keretében a munkáltató napi 24 órás vagy heti 72 órás munkaidő-beosztást rendelhet el. Ha a munkáltató munkaidőkeretet is alkalmaz, akkor ez rendes munkaidőben rendelhető el.
 

2025-től hatályos változások

 

1. Felmondási szabályok módosítása

A készenléti jellegű munkakörben megkötendő napi 24 órás vagy heti 72 órás munkaidő-beosztás alkalmazására vonatkozó szabályok 2024. december 31-ig az alábbiakat tartalmazták:

  • A megállapodás a munkavállaló által 15 napos határidővel, a naptári hónap vagy a munkaidőkeret végére mondható fel.

Az új szabályozás szerint:

  • Ha a munkaidőkeret hat hónapnál hosszabb, akkor a megállapodás hat hónap elteltét követően is felmondható, a naptári hónap utolsó napjával.
  • A felmondási idő továbbra is 15 nap.

2. Elszámolási szabályok

Amennyiben a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejárta előtt mondja fel, a feleknek az Mt. 95. § (4) bekezdés a) pontja alapján el kell számolniuk egymással.

3. Védelem a munkavállaló számára

Nem változott abban a szabályozás, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy ha azt felmondja.

4. Módosult az Mt. 135. §-a

Az Mt. 135. §-a kiegészült egy (8) bekezdéssel. Ez kimondja, hogy a kollektív szerződés a 99. § (3a) bekezdésében foglalt 15 napnál hosszabb, legfeljebb 30 napos felmondási időt is megállapíthat.
 

További információk

Ha még több információt szeretne kapni a 2025.01.01-től hatályos munkajogi változásokról vegyen részt 2025.01.22-én a NOVA Human Resources Kft. által szervezett fél napos előadáson, ahol dr. Radics Zsuzsannával tekintjük át a foglalkoztatáshoz kapcsolódó legfontosabb változásokat. További infó és jelentkezés itt:

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások 2025

2025. március 5-én pedig dr. Pál Lajossal tartunk közös előadást a munkaidőkeret és a munkaidő-szervezés legfontosabb szabályairól, mely során részletesen beszélni fogunk a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás szabályairól is. További infó és jelentkezés itt:

Munkaidőkeret és elszámolási időszak

 
Kép: „AI-generált illusztráció”

Rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés 2025.01.01-től hatályos új szabályának kétarcúsága

Posted on: január 10th, 2025 by kalauzadmin

 
Szerző: Dr. Máriás Attila LL.M ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. január 10.

2025. január 1-től módosult az Mt.-ben azoknak a tényállásoknak a köre, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az Mt. 55.§ (1) bek. m) pontja alapján mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.

 

Miről van szó?

A jogszabály azt mondja ki, hogy csak akkor jogosult a munkavállaló a legfeljebb két óra mentességre, ha azon a napon, amikor a választás vagy népszavazás zajlik, a munkáltató több mint 8 órás munkavégzésre osztja be. Ez lehet: rendes és rendkívüli munkaidő is.
Ha tehát a munkavállaló aznap legfeljebb 8 órát dolgozik, akkor nem jogosult a kétórás mentességre. Viszont, ha aznap például 10 vagy 12 órát dolgozik, akkor jogosult a két órás mentességre, ami ugye az Mt. 146.§ (1) b) alapján távolléti díjjal fizetett.

 

Mi ezzel a baj?

A jogszabály számos olyan problémát vet fel, amelyek hátrányosan érinthetnek egyes munkavállalókat, mert a szabályozás nem veszi figyelembe a munkavállalók sokféle élethelyzetét, és nem biztosít egyenlő lehetőségeket a demokratikus részvételre. Az alábbiakban bemutatom, hogy miért gondolom így.

 

#1. Egyrészt, nem biztosít egyenlő esélyeket minden munkavállaló számára

Azok, akik 8 óránál kevesebbet vagy pontosan 8 órát dolgoznak, nem jogosultak a kétórás mentességre, holott nekik is lehetnek nehézségeik a szavazáson való részvétellel. Például, ha a munkahelyük távol van a szavazóhelyiségüktől, vagy ha időbeosztásuk nem teszi lehetővé a részvételt). Ez a szabályozás azokat részesíti előnyben, akik általánostól eltérő munkaidőben dolgoznak (jellemzően a munkaidőkeretes munkavállalók)

 

#2. Másrészt, a mentesség időtartama nem biztos, hogy elegendő

A legfeljebb két óra időtartam, lehet, hogy nem elég például azoknak, akik távol laknak a szavazóhelyiségüktől, vagy a szavazás helyszínén hosszú sorok alakulnak ki. Ez különösen vidéken vagy nagyobb városokban jelenthet problémát, ahol a távolságok és a várakozási idők jelentősek lehetnek. Lásd például 2018. áprilisában.

 

#3. Harmadrészt, kizárólag a 8 óránál hosszabb munkaidőt veszi figyelembe

A szabályozás figyelmen kívül hagyja, hogy a munkavállalók más okokból (pl. más speciális munkaidő beosztás, utazási idő, családi kötelezettségek) is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha szavazni szeretnének. Egy rövidebb, de nem megfelelő időbeosztású munkanap is akadályozhatja a részvételt, vagy pl. céges járattal történik a bejárás, hazautazás, osztott munkaidőben van foglalkoztatva a munkavállaló, vagy éppen két részidős állása van a munkavállalónak. 2011-es népszámlálási adatok alapján Magyarországon a foglalkoztatottak több mint egyharmada, mintegy 1,34 millió fő ingázott naponta lakóhelye és munkahelye között (2022-es népszámlálással kapcsolatos ezen adatot nem publikálták még).

 

Összegzés:

A szabályozás pozitív oldala, hogy a hosszú munkaidőt teljesítő munkavállalók részére biztosítja a demokratikus részvétel lehetőségét. A szabályzás azonban annyiban szűk látókörű, hogy nem terjed ki minden munkavállalóra, és nem veszi figyelembe a valós élethelyzetek sokszínűségét.

Kép: „AI-generált illusztráció”
(Magyarázat: a jobb oldali munkavállaló az aki a szavazás napján munkaidőkeretesként mentesült 2 órára)

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások 2025

Posted on: január 7th, 2025 by kalauzadmin

A NOVA HR Kft. szervezésében leszünk dr. Radics Zsuzsannával meghívott előadók a Foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások 2025 rendezvényen.

A fontosabb témák az alábbiak lesznek:

Dr. Radics Zsuzsanna:

  • TB-SZOCHO 2025. évi változásai, valamint a tb szabályok gyakorlati alkalmazása:
    • Munkaviszony, mint biztosítási jogviszony (kitérve a munkaköri leírás és munkaviszony szüneteléseinek gyakorlati alkalmazására)
    • Részmunkaidős foglalkoztatások és ehhez kapcsolódó 2025. évi minimális alap szerinti tb közteherfizetés.
    • Megbízási jogviszony és bejelentési kötelezettsége, valamint az ebből adódó tb ellátási problémák
    • Biztosítottak elhatárolása az egészségügyi szolgáltatásra jogosultaktól
    • 2025. évi egészségügyi szolgáltatási járulék (kitérve a járulék fizetés egyéb fontos szabályaira)
    • Változások a szociális hozzájárulási adóban
    • Változások a szociális hozzájárulási adókedvezményekben
    • Változások az egészségbiztosítás ellátásaiban (kitérve a táppénz, keresőképtelenség gyakorlati problémáira)
    • Változások a nyugellátás szabályaiban
    • Munkavállaló kapcsán fizetendő tb közterhek
      • gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás folyósítása során;
      • rokkantsági-, rehabilitációs ellátás alatt;
      • ápolási díj és gyermekek otthongondozási díja kapcsán

Dr. Máriás Attila:

  • Munka Törvénykönyve változásai
    • Apasági szabadság változásai
    • Rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléssel kapcsolatos változások
    • Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások
    • Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonnyal kapcsolatos változások
    • Vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok változásai
    • Munkaszüneti napi foglalkoztatásra vonatkozó díjazással kapcsolatos szabályok
  • Munkavédelmi törvény és kapcsolódó szabályok változásai
  • Harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó szabályok változásai
  • Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos változások
  • Borravalóval és szervízdíjjal kapcsolatos változások
  • Munkabérrel kapcsolatos végrehajtások változásai

A rendezvényen személyesen és online formában is részt lehet venni, melyre a jelentkezéseket a szervezők az alábbi oldalon fogadják:

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások 2025

Kulcs-Soft Szakmai Napok 2025 – Fókuszban a változások

Posted on: január 7th, 2025 by kalauzadmin

Az idei évben is az a megtiszteltetés ért, hogy előadóként részt vehetek a Kulcs-Soft Szakmai Napokon, melynek a fókuszában az adó, tb és munkaügyi változások állnak. Már nagyban készülök az előadásra, ha Ön is szeretne részt venni, itt tudja jelezni a szervezők felé részvételi szándékát:

https://berakademia.kulcs-soft.hu/szakmai-napok-2025?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR3VHzq7oVgaggOZncSyuX5XMdrjMRRNlXsTFm48PYCQqu7wneiTx9k9wIY_aem_WyXFqlIM_-xk4xDIqEyFmA

 

Munkaügyi ellenőrzés új szabályai

Posted on: november 4th, 2021 by kalauzadmin

2021. március 1-től új jogszabályok rendezik a munkáltatók munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, a hatáskört és az alkalmazandó szankciók körét. Az új szabályozási rezsimet tekintjük át 2021. november 8-án a Könyvelői Kihívások Facebook csoportban Zádori Jácint felkérésére.

Bővebb infó és jelentkezés itt!

 

250978344 5225434944148052 8869103539829088512 n

Letölthető és nyomtatható 2021 évi munkaidő naptár

Posted on: november 17th, 2020 by kalauzadmin

⏰ Elkészültek a letölthető és nyomtatható 2021 évi munkaidő naptárak! ☝️A pdf-ben letölthetô és nyomtatható verziót itt lehet elérni:
👉 MUNKAIDŐ NAPTÁR 2021 LETÖLTÉS 👈
🖨💻⏱
☝️A munkaidőkeret kalauz könyvet rendelők részére automatikusan küldünk nyomtatott, kártynaptár méretűt, aki még nem rendelt könyvet, itt tudja a saját példányát beszerezni:
👉 https://munkaidokeretkalauz.hu/megrendelem/ 👈