Megosztás
Megosztás
2025. január 1-től módosult az Mt.-ben azoknak a tényállásoknak a köre, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az Mt. 55.§ (1) bek. m) pontja alapján mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.
Miről van szó?
A jogszabály azt mondja ki, hogy csak akkor jogosult a munkavállaló a legfeljebb két óra mentességre, ha azon a napon, amikor a választás vagy népszavazás zajlik, a munkáltató több mint 8 órás munkavégzésre osztja be. Ez lehet: rendes és rendkívüli munkaidő is.
Ha tehát a munkavállaló aznap legfeljebb 8 órát dolgozik, akkor nem jogosult a kétórás mentességre. Viszont, ha aznap például 10 vagy 12 órát dolgozik, akkor jogosult a két órás mentességre, ami ugye az Mt. 146.§ (1) b) alapján távolléti díjjal fizetett.
Mi ezzel a baj?
A jogszabály számos olyan problémát vet fel, amelyek hátrányosan érinthetnek egyes munkavállalókat, mert a szabályozás nem veszi figyelembe a munkavállalók sokféle élethelyzetét, és nem biztosít egyenlő lehetőségeket a demokratikus részvételre. Az alábbiakban bemutatom, hogy miért gondolom így.
#1. Egyrészt, nem biztosít egyenlő esélyeket minden munkavállaló számára
Azok, akik 8 óránál kevesebbet vagy pontosan 8 órát dolgoznak, nem jogosultak a kétórás mentességre, holott nekik is lehetnek nehézségeik a szavazáson való részvétellel. Például, ha a munkahelyük távol van a szavazóhelyiségüktől, vagy ha időbeosztásuk nem teszi lehetővé a részvételt). Ez a szabályozás azokat részesíti előnyben, akik általánostól eltérő munkaidőben dolgoznak (jellemzően a munkaidőkeretes munkavállalók)
#2. Másrészt, a mentesség időtartama nem biztos, hogy elegendő
A legfeljebb két óra időtartam, lehet, hogy nem elég például azoknak, akik távol laknak a szavazóhelyiségüktől, vagy a szavazás helyszínén hosszú sorok alakulnak ki. Ez különösen vidéken vagy nagyobb városokban jelenthet problémát, ahol a távolságok és a várakozási idők jelentősek lehetnek. Lásd például 2018. áprilisában.
#3. Harmadrészt, kizárólag a 8 óránál hosszabb munkaidőt veszi figyelembe
A szabályozás figyelmen kívül hagyja, hogy a munkavállalók más okokból (pl. más speciális munkaidő beosztás, utazási idő, családi kötelezettségek) is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha szavazni szeretnének. Egy rövidebb, de nem megfelelő időbeosztású munkanap is akadályozhatja a részvételt, vagy pl. céges járattal történik a bejárás, hazautazás, osztott munkaidőben van foglalkoztatva a munkavállaló, vagy éppen két részidős állása van a munkavállalónak. 2011-es népszámlálási adatok alapján Magyarországon a foglalkoztatottak több mint egyharmada, mintegy 1,34 millió fő ingázott naponta lakóhelye és munkahelye között (2022-es népszámlálással kapcsolatos ezen adatot nem publikálták még).
Összegzés:
A szabályozás pozitív oldala, hogy a hosszú munkaidőt teljesítő munkavállalók részére biztosítja a demokratikus részvétel lehetőségét, azonban annyiban szűk látókörű, hogy nem terjed ki minden munkavállalóra, és nem veszi figyelembe a valós élethelyzetek sokszínűségét.
Kép: „AI-generált illusztráció”
(Magyarázat: a jobb oldali munkavállaló az aki a szavazás napján munkaidőkeretesként mentesült 2 órára)
Szerző: dr. Máriás Attila LL.M ügyvéd, munkajogász
