Megosztás
Megosztás
Szerző: Dr. Máriás Attila ügyvéd, munkajogi tanácsadó, 2025. március 30.
A nyári időszámítás évről évre visszatérő téma, amely nemcsak az alvásunkra, hanem a mindennapi életre, a munkarendre és a jogi elszámolásokra is hatással van. Ebben az útmutatóban összefoglaltuk, mikor van óraátállítás 2025-ben, hogyan szabályozza azt a Munka Törvénykönyve, és milyen uniós tervek vannak a rendszer esetleges megszüntetésére.
Mikor vezették be a nyári időszámítást Magyarországon?
Magyarországon először 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást, még az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Az intézkedés c
élja az volt, hogy a nappali világosság hatékonyabb kihasználásával csökkentsék a mesterséges világítás iránti igényt.
1980-ban az olajválságra adott válaszként vezették vissza, Franciaország mintájára, ahol 1976-ban történt meg az újrabevezetés.
Van nyári időszámítás más EU tagállamokban is?
Az Európai Unió legtöbb tagállamában jelenleg is évente kétszer történik óraátállítás: márciusban előre, októberben vissza. Egyedül Izland kivétel, ahol nincs óráállítás.
Ugyan 2018-ban az Európai Bizottság javasolta az óraátállítás eltörlését, mely kapcsán az EU irányelv tervezete szerint 2021-től megszûnhetett volna az évenkénti óraátállítás, de a tagállamok nem jutottak konszenzusra. Azóta azonban sem született végleges döntés, mert a tagállamoknak egyeztetniük kellene, melyik időszámítást (télit vagy nyárit) választják, így az ügy az időzónák széttöredezésének elkerülése érdekében egyelőre háttérbe szorult.
Mit mond a Munka Törvénykönyve az óraátállításról?
A Munka Törvénykönyve külön rendelkezik az óraátállítás kapcsán felmerülő munkajogi kérdésekről. Az Mt. 104. § (3) bekezdése szerint, ha a napi pihenőidő éppen a nyári időszámítás kezdetére esik, akkor annak legalább tíz órának kell lennie, míg a csökkentett pihenőidő esetében legalább hét órát kell biztosítani.
Van más jogszabály, amely szabályozza a nyári időszámítást?
Igen, a 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése kifejezetten foglalkozik az óraátállítás hatásával. Eszerint azoknak a munkavállalóknak, akik nem havibéres díjazásban részesülnek, és a nyári vagy téli időszámítás átmeneti időpontjában végeznek munkát, a munkabérét a ténylegesen ledolgozott idő alapján kell elszámolni.
Például ha valaki március utolsó vasárnapján éjszakai műszakban dolgozik (pl. 22:00–06:00 között), és eközben történik meg az óraátállítás, akkor – mivel az óra hajnali 2-kor előreugrik 3-ra – valójában csak 7 órát dolgozik, de 8 órányi munkabér illeti meg. Ugyanez visszafelé is igaz: október utolsó vasárnapján a 3 óráról 2 órára történő visszaállítás miatt 9 órát dolgozik az érintett, amit teljes egészében el kell számolni.
Havibéres munkavállalók esetében azonban az óraátállítás nem befolyásolja a bér elszámolását – náluk a munkabért a hónap egésze alapján számítják ki, függetlenül attól, hogy az adott napon mennyi volt a tényleges munkavégzés.
❓ Mikor kezdődik a nyári időszámítás 2025-ben?
2025-ben a nyári időszámítás március 30-án, vasárnap hajnali 2 órakor kezdődik, ekkor az órákat 3 órára kell előreállítani.
❓ Mikor van a téli időszámítás 2025-ben?
A téli időszámítás október 26-án, vasárnap hajnali 3-kor kezdődik, ilyenkor az órákat 2-re kell visszaállítani.
Összegzés
A nyári időszámítás 2025-ben március 30-án lép életbe, amikor az órákat hajnali 2:00-kor 3:00-ra kell előreállítani, a téli időszámítás pedig október 26-án kezdődik. Az óraátállítás nem csupán technikai kérdés, hanem munkajogi szempontból is jelentőséggel bír, különösen az éjszakai munkarendben dolgozók és a munkáltatók számára. A Munka Törvénykönyve alapján a ledolgozott órákat kell figyelembe venni, és nem a naptári időt, így az óraátállítás során lerövidülő vagy meghosszabbodó műszakok speciális kezelést igényelnek.
