Posts Tagged ‘covid 19’

15+1 kérdés és válasz a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatásról

Posted on: április 12th, 2020 by kalauzadmin

Szerző: dr. Máriás Attila, 2020. április 12.

Jelen kiskáté célja, hogy a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Kormány rendelet fontosabb rendelkezései kapcsán adjon kérdés válasz formájában áttekintést.

Az összefoglaló tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a jogszabályból történő közvetlen tájékozódást.

 #1. Mi az a csökkentett munkaidő?

A csökkentett munkaidő a Kormány rendelet alkalmazásában a „szerződéses” munkaidő 3 hónapos átlaga, mely nem lehet kevesebb, mint a veszélyhelyzet kihirdetése előtti „szerződéses” munkaidő 50%-a és nem lehet több, mint 70%-a. További tényállási eleme a csökkentett munkaidőnek, hogy az napi 4 óránál rövidebb nem lehet. [1.§ a)]

A Kormány rendelet szerinti csökkentett munkaidő tényállási elemei:

  • teljes munkaidő helyett részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés módosítás a veszélyhelyzet kihirdetését követően,
  • a módosítás előtti „szerződéses” munkaidő 50%-át elérő, de 70%-át meg nem haladó tartamú részmunkaidő (vagyis általános teljes munkaidő esetén 4-5,6 óra közötti részmunkaidő),
  • 3 hónapos átlagban.

#2. Mikortól számítandó a veszélyhelyzet?

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormány rendelet szerint 2020. március 11.-étől számítandó a veszélyhelyzet.

#3. Milyen mértékű támogatás igényelhető?

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

Tehát, ha az általános teljes munkaidőre létesített 8 órás munkaszerződést 2020. március 11-én vagy azt követően 4 órásra módosították a felek, akkor a kieső munkaidőre járó arányos nettó távolléti díjjal számolt bérrész (tehát a kieső 4 óra) 70%-a a támogatás összege.  [3.§ (3)(4)]

#4. Mi az a távolléti díj és hogyan kell számítani?

A távolléti díj a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) által meghatározott díjazási forma, amelyet az Mt. általában olyan esetekben rendel alkalmazni, amikor a munkavállaló részére valamilyen átlag díjazást kíván biztosítani. A távolléti díj ugyanakkor nem azonos a korábbi, 1992. évi XXII.-es „régi Mt.” átlagkereset fogalmával, ugyanis a távolléti díjba nem számít bele minden az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér, csak egyes nevesített bérelemek és azok is csak akkor, ha a törvényi tényállás további többlet elemei is teljesülnek.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdasági Akcióterv keretében történő támogatása során számított távolléti díj eltér az Mt.-ben rögzített távolléti díjtól annyiban, hogy a Kormány rendelet szerint Mt. 148.  §-a szerint számított távolléti díj megállapításakor figyelembe kell venni 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is [1.§ f)].

 #5. Hogyan kell a kieső munkaidőre vonatkozó támogatás összegét kiszámolni?

Nézzünk egy szemléltetés céljából leegyszerűsített példát! Ha a munkavállaló alapbére bruttó 200.000,- Ft, míg az Mt.148.§ és a Kormány rendelet 1.§ f) pontja szerint számított havi távolléti díja bruttó 234.500,- Ft, akkor a munkavállaló nettó havi távolléti díja (az egyszerűbb érthetőség kedvéért a különböző távolléti díjat növelő tényezők nélkül kalkulálva és 15% szja előleggel, 10% nyugdíjjárulékkal, 7% egészségbiztosítási járulékkal és 1,5% munkaerő-piaci járulékkal számolva)

235.000-[235.000*0,335 (=0,15+0,1+0,07+0,0159]=156.275

Ezen nettó havi távoléti díj alapulvételével tudjuk kiszámolni azt, hogy a kvázi kieső időre milyen nettó összegre lett volna jogosult a munkavállaló, ha a munkaszerződés nem módosul – pl. 4 órás részmunkaidőre – és ezen nettó összeg 70%-ára igényelhető a támogatás.

156.275/2=78.138

78.138*0,7=54.696

A kieső munkaidőre igényelhető támogatás összege 54.696,- Ft, ha a munkavállaló 2020. március 11- távolléti díj nettó 156.275,- Ft volt és a „szerződéses” munkaideje az általános teljes munkaidőről (8 óra) 4 órás részmunkaidőre módosult.

Fontos korlátozó szabály, hogy a támogatás összegének kiszámítása során felső plafon alkalmazandó, vagyis legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg vehető alapul.

(161.000*2*0,665)/2*0,7=74.946

Mindez azt is jelenti, hogy a legmagasabb összeg, amit támogatásképpen ki lehet fizetni 74.946,- Ft.

#6. Melyek a támogatás igénylésének feltételei?

A támogatás igénylésének munkadói és munkavállalói feltételeit határozza meg a Kormányrendelet, melyek teljesülése nélkül nem nyújtható támogatás.

A támogatás nyújtásának munkavállalói feltételei:

  • a munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
  • a munkaadóval 2020 március 11-én (=veszélyhelyzet kihirdetésének időpontja) már munkaviszonyban állt,
  • nem tölti felmondási idejét [4.§ (2)],
  • a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn [5.§ (1) a)].

A támogatás nyújtásának munkaadói feltételei:

  • a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
  • a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
  • a gazdasági nehézségek áthidalásával összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
  • legalább 6 hónapja működik, és
  • a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
  • a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került [4.§ (3)],
  • a munkaadó továbbá megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül,
  • nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
  • december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
  • a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. [5.§ (1) b)].

#7. Hová és milyen formában kell a támogatást benyújtani?

A támogatást a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére a munkaadó nyújtja be az állami foglalkoztatási szervként eljáró – munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes – fővárosi és megyei kormányhivatal részére elektronikus formában, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon. [6.§ (1)]

A kérelemhez csatolni kell a Kormányrendelet 1. § a) pontja és 4. § (1) bekezdés szerinti megállapodást.

#8. Milyen időszakra állapítható meg támogatás és milyen tartamra kerül folyósításra?

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama 3 hónap. [3.§ (2)]

#9. Kinek a részére kerül a támogatás folyósításra?

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. [3.§ (5)]

#10. A támogatás igénybevétele milyen kötelezettségvállalásokkal jár?

A támogatás igénybevétele a munkaadó és a munkavállaló részére közös is kötelezettségvállalásokkal jár.

Közös kötelezettségvállalás részeként a munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja, hogy

  1. csökkentett munkaidőben,
  2. a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. [4.§ (1)]

A munkavállaló a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja

  1. a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
  2. azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
  3. azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. [4.§ (2)]

A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja

  1. a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,
  2. azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
  3. azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
  4. azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
  5. azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. [4.§ (3)]

#11. Mi az egyéni fejlesztési idő és mi a létszámtartási kötelezettség?

Az egyéni fejlesztési idő a Kormányrendelet alkalmazásában a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-a, mely idő alatt a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [1.§ b)]

A létszámtartási kötelezettség a munkaadó kötelezettsége, mely arra irányul, hogy a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszámot fenntartsa. [1.§ c)]

#12. Nyújtható-e támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vagy munkaerő-kölcsönzés szerinti foglalkoztatáshoz?

Nem nyújtható. [5.§ (2)]

#13. Hány napon belül dönt a kormányhivatal a kérelemről?

A kormányhivatal a kérelem tekintetében 8 munkanapon belül megvizsgálja a Kormány rendeletben foglalt feltételek fennállását és határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. [6.§ (6)].

#14. Mi történik, ha elutasítják a kérelmet?

Ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet. [6.§ (8)]

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg. [6.§ (9)]

#15. Mikor szűnik meg a támogatás?

Megszűnik a támogatás,

  1. ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
  2. ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik,
  3. ha a munkavállaló a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  4. ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
  5. ha a munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  6. ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
  7. ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható. [8.§]

+1. Mi történik, ha a munkaadó a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget?

A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést teljesít. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.

A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a létszámtartási időszak leteltét követően kerül sor.

Mentesül a munkaadó befizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A befizetési kötelezettség esetén az állami foglalkoztatási szerv vezetője erre irányuló kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben határozatában dönthet a befizetési kötelezettség részben történő elengedéséről, kivéve, ha a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban.

A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles akkor is teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható. [9.§]

www.munkaidokeretkalauz.hu

Koronavírus-Távollétek tervezése munkaidőkerettel

Posted on: március 15th, 2020 by kalauzadmin

Szerző: dr. Máriás Attila, 2020. március 15.

A koronavírus betegség miatti járványhelyzetnek számos munkajogi olvasata és következménye van. A munkáltatók egyrészt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása végett igyekszenek szervezési intézkedésekkel elkerülni azt, hogy a munkahelyeken az egyik munkavállaló a másiknak átadja a fertőzést, vagy gócpont alakuljon ki, másrészt – jobb híján – a jelenleg hatályos szabályok megfelelő alkalmazásával kezelik a munkavállalók munkából történő esetleges távolmaradását.

Ennek jogcímei az alábbiak lehetnek:

  • szabadság miatti távollét,
  • különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét,
  • munkavállaló által kért és engedélyezett fizetésnélküli szabadság miatti távollét,
  • egy hosszabb munkaidőkeret által biztosított egyenlőtlen munkaidő beosztás lehetőségére tekintettel beosztott pihenőnapok, szabadnapok miatti távollét.

Az első három tényállás alapján történő a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesülés különösebb magyarázatot nem igényel, ugyanakkor az utolsó, vagyis a munkaidőkeret alapján történő egyenlőtlen munkaidő beosztás, mint munkaidő szervezési eszköz átmeneti lehetőséget biztosíthat a munkáltatónak a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés jogcímének kezelésére.

“A munkaidőkeret a napi munkaidő és az általános munkarendre eső munkaszüneti nappal nem érintett munkanapok alapulvételével, órában meghatározott munkaidő mennyiség, melyet a munkáltató az annak alapjául szolgáló hetekben vagy hónapokban meghatározott, kezdő és befejező időponttal rendelkező időtartam alatt jogosult a munkavállaló részére egyenlőtlenül beosztani.”

Vagyis a munkáltató egy 4 vagy 16 heti munkaidőkeret elrendelésével meg tudja azt tenni, hogy a munkavállalók részére heti két pihenőnap helyett több pihenőnapot oszt be, bízva abban, hogy a be nem osztott és le nem dolgoztatott munkaidőt a 4 hónapos vagy 16 hetes munkaidőkeret hátralévő részében be tudja osztani és le tudja dolgoztatni.

Ugyanakkor ha a munkáltató megszakítás nélküli,  több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatja a munkavállalót, akkor 4 hónap vagy 16 hét helyett akár 6 hónapos vagy 26 hetes munkaidőkeretet is elrendelhet, vagyis ennyi idő áll a rendelkezésére a munkaidő egyenlőtlen módon történő beosztására és ledolgoztatására.

Egy 16 hetes munkaidőkeretben összesen 32 pihenőnapot kell a munkáltatónak a munkavállaló részére beosztani. A munkáltató ezen, 32 pihenőnap kiadását jogosult a munkáltató a munkaidő beosztásban előre hozni, ugyanakkor arra figyelemmel kell lenni, hogy a pihenőnapok előrehozott kiadása során legyen tekintettel azokra az Mt. szabályokra is, melyek alapján a munkaidőkeret hátralévő részében is majd olyan munkaidő beosztást kell közölnie a munkavállalókkal, mely alapján hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap beosztásra került, továbbá havi egy alkalommal a pihenőnap vasárnapra esett.

Mindebből az is következik, hogy a 32 pihenőnapból a havi egy vasárnap pihenőnapra történő beosztása miatt 3 db-ot tartalékolni szükséges és figyelemmel kell lenni arra is, hogy a későbbiek folyamán hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap beosztásra kerüljön, vagyis további heti 1 db-ot, azaz összesen további 12 db-ot célszerű tartalékolni. Utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy 32 helyett ténylegesen csak 16 pihenőnap

Mindebből az is következik, hogy a 32 pihenőnapból a havi egy vasárnap pihenőnapra történő beosztása miatt és a hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap beosztása szabály miatt heti 1 db-ot, azaz összesen további 12 db-ot célszerű tartalékolni. Utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy 32 helyett ténylegesen csak 16 pihenőnap kiadását célszerű előre hozni, mintegy átmenetileg munkaidő beosztási eszközökkel kezelve a kialakult helyzetet.